Magyar Szekuláris Egyesület

Válasz Orbán Viktornak a Reformáció emléknapján elhangzott beszédére

Európa és a modern demokrácia történelme a szekularizáció történelme is egyben. Ma Magyarországon pedig itt az ideje, hogy minél többen és egyre hangosabban hívjuk fel a figyelmet arra, hogy kormányunk és pártunk a Nagy Testvérrel az élén 2010 óta folyamatosan a szekuláris értékek ellen (is) küzd, vissza kívánja forgatni az idő kerekét, de nem csupán néhány évvel vagy évtizeddel, hanem jó 300 évvel! Azt állítja: "Európa (és így Magyarország) vagy keresztény lesz, vagy nem lesz."

Hazugság. Európa, ahogyan ma ismerjük, és ahogyan a jövőben is ismerni szeretnénk, semmilyen értelemben sem áll a kereszténység, sőt semmilyen más vallás alapján sem. A szekularizmus alapján áll. A demokratikus társadalmi párbeszéd alapján áll, melyet egymástól különböző felfogású emberek alakítanak közösen, egymás és a világ egyre jobb megismerése és megértése által, az egyéni különbözőségek elfogadása és a jövő társadalmáért vállalt közös felelősség alapján. Európa alapja a párbeszéd, és nem a kinyilatkoztatás.

A vallások, ahogyan az emberek is, sokfélék. Különbözőek vagyunk mind személyiségünkben, mind elveinkben, eszméinkben. Azonban ahhoz, hogy egyikünk se érezze magát alacsonyabb rendűnek, kirekesztettnek, közös nevezőt kell találnunk. Olyan elvet, mely mindenkinek megadja a jogot és a lehetőséget, hogy saját egyénisége, saját elvei alapján rendezhesse be az életét. Ha keresztény vagy, lehess keresztény a saját életedben, de nem hozhatsz olyan törvényeket, amelyek másokat is kereszténnyé kívánnak tenni. Ha buddhista, zsidó vagy muszlim vagy, követhesd vallásod előírásait szabadon a saját életedben, de ugyanúgy ne hozhass olyan törvényeket, melyek másokat is buddhistává, zsidóvá vagy muszlimmá kívánnak tenni, vagy a hited által diktált szabályok követésére kényszerítenek. Legfőképpen pedig: az állam semmilyen helyzetben ne kívánja előírni senkinek, hogy milyen vallást vagy politikai ideológiát kövessen. Ez a szekularizmus. A szabad döntés joga saját gondolataink, hitünk felől. Állami szinten.

Ahogy az online fórumokon, úgy az utcán is azt kívánjuk demonstrálni, hogy a felvilágosodás és szekularizáció olyan értékek, melyeket figyelmen kívül hagyni, sőt adott esetben negatív színben feltüntetni nemcsak ostobaság, hanem társadalmilag káros is. Amint a pedagógus tüntetésen, úgy a tegnapi ellenzéki összefogás alkalmával is az aktuális kormányzat vallási propagandája és a vallást kvázi hivatalos politikai ideológiává emelő törekvései ellen emeltük fel szavunkat és transzparenseinket.
Demokráciát, ne teokráciát! A vallásoknak semmi keresnivalójuk a törvényhozásban.

Tisztelt Rétvári Bence!

Azért írunk Önhöz nyílt levelet, mert úgy látjuk, hogy talán a kevés értelmes, párbeszédképes politikus közé tartozik az "asszonyverő" tálibok között, még ha az Ön által végzett politikai tevékenységtől a normális emberek többségének fel is fordul a gyomra. Hogy a volt párttársát idézzük: "Formálissá tettétek a demokráciát, megaláztátok a polgári értékrendet, sárba rántottátok a keresztény hit tanait. Tönkreteszitek és lejáratjátok a népet és az országot. Imádkozom a mi Urunkhoz Istenünkhöz azért, hogy bocsássa meg bűneiteket." Mi ugyan nem imádkozunk Önért, de azt Ön is tudja, hogy a történelem ítélőszéke előtt a "parancsra cselekedtem" kifogás kevés lesz.

A Kereszténydemokrácia, közpolitika és közerkölcs a mai Európában címmel rendezett nemzetközi konferencián Ön által elmondottak még elnézhetőek lennének egy évtizede kimutathatatlan támogatottságú bábpárt alelnökétől, mely párt belátható idő óta egyetlen kongresszust sem volt képes kiizzadni magából, de a meghívó szerint azon, mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként vett részt, az állítólagosan szekuláris Magyarország képviseletében, mely állam hívőknek és nem hívőknek, keresztényeknek és nem keresztényeknek egyaránt a hazája kellene, hogy legyen.

A konferencián elmondta, hogy azt várják - ugyan az sajnálatosan az MTI hírből nem derült ki, hogy miért cserébe -, hogy a keresztény-konzervatív alapú politizálás éppolyan elfogadott legyen az Unióban, mint bármely más irányvonal. Ugyan nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de mégsem hagyhatjuk szó nélkül azt a fokú önámítást, amikor egy visszamenőlegesen törvénykező, unortodox gazdaságpolitikát folytató, egész iparágakat vagy a magánnyugdíj-megtakarításokat egyik napról a másikra államosító párt konzervatívnak álmodja magát. De a keresztény önmeghatározás is minimum mosolyra ingerlő azoktól az egykori csuhásozóktól, akik Rákosi Mátyást megszégyenítve több mint 100 magyarországi keresztény egyháztól és felekezettől vonták meg az egyházi státuszt, vagy akik 30 ezüstért adták el a baltás gyilkost a muzulmán Azerbajdzsánnak, hátba szúrva a keresztény Örményországot és az egész keresztény világot.

Vidnyánszky Attila a közelmúltban az Origo portálnak a következőt nyilatkozta:

Például az előző igazgatótól aligha várhatták volna a Nemzeti Színház felszentelését. Ez már megtörtént?
Megtörtént.
Mikor? Milyen körben, ki szentelte fel?
Megtörtént. Úgy, ahogy történnie kell.
De ez miért volt fontos?
Fontos volt. Aki hívő, érti ezt, és merem remélni, hogy aki nem hívő, azt nem sérti ez a történés.

Mivel a direktor úrról nehezen tudjuk elképzelni, hogy a rendszer számára ily fontos, szakrális eseményt mindenféle csinnadratta nélkül titokban végeztet el, a mai napon közérdekű adatigényléssel fordultunk a Nemzeti Színház Zrt.-hez, hogy a törvényben megadott 15 napon belül küldjön felvilágosítást arról, hogy ki, mikor, milyen költséggel szentelte fel a Nemzeti Színházat.

Tisztelt Vidnyánszky Attila igazgató úr! Rosszul gondolja, a nem hívőket igenis sérti a történés. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a felszentelés ténylegesen megtörtént, akkor a Nemzeti Színház mihamarabbi leszentelenítése szükséges. A Magyar Szekuláris Egyesület véleménye szerint ez fontos lesz. Aki nem hívő, érti ezt, és merjük remélni, hogy aki hívő, azt nem fogja sérteni ez a történés.

Egészen különös napokat élünk meg manapság, a már nem Magyar Köztársaságnak nevezett államalakulatban. Kiderült, hogy kísérleti patkányok vagyunk egy laboratóriumban, eltévelyedett fél-ázsiai birkák, akiket a Jó Pásztornak kell visszavezetnie az Arany Ösvényre. Szerte az országban a fáraó parancsára újulnak meg, épülnek a szakrális kegyhelyek, templomok, focistadionok. Felcsúton épül a témapark, a miniszterelnök háztelkének sarkán Makovecz stílusú, 3500 fős stadion, melyet a kiemelt beruházásként kezelt kisvasút köt majd össze a szintén családi tulajdonban lévő egykori Habsburg-kastéllyal, jelképezve a trón és a focioltár furcsa szövetségét. Az ország szakrális köldökévé váló Felcsútra persze dől az adófizetők pénze, a mi pénzünk.

De nem kevésbé pikáns a Cinege utcai miniszterelnöki sasfészek tőszomszédságában, Budapest egyik legjómódúbb környékén, a Svábhegyen a napokban felavatott református templom ügye. A templom felszentelésén, a svábhegyi református gyülekezet tagjaként feleségével, az egyébként katolikus Lévai Anikóval részt vett a miniszterelnök is, aki azt mondta, hogy a kormány nevében mélyen motiváltnak érzi magát, hogy a templom befejezéséhez még szükséges, tizennéhány millió forint mihamarabb eljusson a gyülekezetéhez. Csak hogy mindenki értse, a miniszterelnök bevallottan nem tartja összeférhetetlennek, hogy a saját gyülekezetének a „sarki templom” befejezéséhez, a maga lelki üdvösségének biztosítására kiutaljon egy csinos kis összeget. Hol van ilyenkor a máskor oly aggályos ügyészség?

De mi is a NER államvallása? Naivan azt mondanánk, hogy a kereszténység. Ám ennek a „nemzet-, ország-, stadion- és templomépítő kormánynak” nem a Soli Deo gloria, hanem "akinek nincs semmije, az annyit is ér" a jelszava. A Szent Koronát tuva sámánnal megszentségtelenítő egykori csuhásozók nemhogy semmit sem tudnak a kereszténységről, de erkölcsük nemcsak az Újszövetségnél, hanem az Ószövetségnél is archaikusabb, és az erőszakkultuszon alapszik. Itt norma a bunkósbot, mint érveléstechnika; a legyőzött torkának habozás nélküli átharapása; hogy az elrabolt asszonyt a hajánál fogva rángassuk be a barlangunkba, és örüljön, ha csak időnként esik át a vak komondoron.

Az lenne keresztény, aki még hírből sem hallott a szolidaritásról, a felebaráti szeretetről? Aki lelkiismeret-furdalás nélkül adóztatja meg a szegényeket, míg a jól keresők százezrekkel többet vihetnek haza? Aki harmadára csökkenti a munkanélküli segély időtartamát, aki közmunkával csicskáztatja a munkanélküli segélyből kiesett százezreket? Aki az utcára kerülés rémségével szembenéző emberek helyett azokon a jómódú devizahiteleseken segít, akik simán tudnak akár végtörleszteni is? Aki nem emberként, hanem pusztán eltakarítandó zavarforrásként tekint a hajléktalanokra? Aki 4 millió embert akar az út szélén hagyni? Aki az anyacégekben, anyabankokban részvényes francia és német munkásokkal, nyugdíjasokkal fizetteti ki az úszómedencéje fűtésének költségét, vagy finanszíroztatja a költségvetési hiányt? Keresztények-e azok, akik, amikor Isten gyenge és elesett teremtményeiről van szó, mint a gyerekek, idősek, romák, zsidók, szegények, nők, melegek, akkor jobb esetben kettős beszédet használnak, de inkább egyszerűen csak tovább hergelik a zsigeri indulatokat?

Ne tévesszen meg minket a hamis világ, amellyel eltakarják előlünk a valóságot. Ugyan Orbán Viktor úgy tesz, mint aki a bűnös ’68-as forradalmak, eszmék ellen harcol, de valójában a felvilágosodást és a szekularizmust, a nyugati civilizáció kikezdhetetlen alapjait sem fogadja el. De szemmel láthatólag az is hidegen hagyja, amit Ferenc pápa mondott, hogy a klerikalizmusnak semmi köze nem kellene, hogy legyen a kereszténységhez.

Október 5-én a Hívatlanul Hálózat köznevelési törvény elleni tüntetésén a Magyar Szekuláris Egyesület is képviseltette magát. Nem mehetünk el ugyanis szótlanul amellett, hogy a kormányzat egy félig politikai, félig vallási ideológia mentén úgy alakította át a közoktatást, hogy közben

• figyelmen kívül hagyta a szülők érdekeit,
• figyelmen kívül hagyta a pedagógusok érdekeit,
• figyelmen kívül hagyta a gyermekek érdekeit,
• figyelmen kívül hagyott minden szakmai érvet.

Néhány táblával is készültünk, ez az egyik.
Érzésünk szerint jól kifejezi a jelen oktatáspolitika elsődleges célját.

A demonstráción az Egyesület elnöke konferálta fel a beszédeket, röviden ő is felszólalt, majd a rendezvény végén felhangzó Szabadságkórusban is énekelt.

Egyesületünk álláspontja szerint Magyarország kormánya a minőségi, magas színvonalú és modern oktatással szemben egy dogmatikus, központosított és uniformizált oktatási rendszert vezetett be, amelynek nem titkolt célja a kereszténység és a jobboldali politikai nézetek minél szélesebb körű terjesztése, a gyermekek ideológiai indoktrinációja.

Nem szándékunk a hittantanárokat megsérteni, ezt a táblát mindössze egy görbe tükörnek szántuk. Mindazzal együtt fontosnak tartjuk hangsúlyozni:
Hittan NEMEGYENLŐ erkölcstan.

A hit- és erkölcstanoktatás, az egyházi iskolák növekvő száma, a templomban megtartott állami tanévnyitó, a kereszténység állami ideológiává tétele mind elfogadhatatlan egy modern, sokszínű demokráciában, egy szekularizált országban. Márpedig mi egy szekularizált országot akarunk!

A politika vonuljon ki a templomokból!
A vallás vonuljon ki a politikából!
Az iskolából pedig MINDKETTŐ!

És a molinónk. No comment. :)

Néhány hete kavart kisebbfajta botrányt, amikor kiderült, hogy a Fülöpné Erdő Mária (Erdő Péter bíboros testvére és az Apor Vilmos Főiskola rektora) által írt Élet a hitben című, 4. osztályosoknak szánt hittankönyv a következő mondatot tartalmazza: "A homoszexuális cselekedet azonos nemű személyek közötti szexuális kapcsolatot jelent. Ezek súlyos, halálos bűnök." A Magyar Katolikus Egyház, talán az idők szavát megérezve és Ferenc pápa nevével fémjelzett bimbódzó reformfolyamatot figyelembe véve, példásan reagált. Azt nyilatkozták, hogy a katolikus egyház minden homoszexuális embert fenntartások nélkül elfogad, valamint ígéretet tettek arra, hogy a kifogásolt részeket kijavítják.

Kevésbé volt örvendetes Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár nyilatkozta, aki a "Fidesz kereszténydemokrata tagozatának" nevében azt mondta, hogy az állami oktatásirányításnak semmi köze ahhoz, hogy mi áll a hittankönyvben, mivel az kizárólag az egyház belügye. Tehát állami iskolákban, az állam pénzén tartott hittanórák keretében eltűrhető az, hogy tízéves ártatlan gyerekeknek az emberi szexualitással kapcsolatos, feltehetőleg első élményük az lesz, hogy milyen nem fősodorbeli szexuális cselekedet tekinthető halálos bűnnek. Nem mintha sokkal mélyebben rázta volna meg az oktatási kormányzatot, amikor tavasszal a mélykúti hittantanár bugyira és kisnadrágra vetkőztette és pusziztatta a rá bízott gyerekeket, így szemléltetve a paráznaságot. (Ha rosszmájúak lennénk, akkor azt mondanánk, hogy reméljük, hogy nem a papoktól szerezik majd meg első szexuális élményüket a diákok, a Semjén Zsolt által vizionált szakállas bácsik helyett.)

(A Leviták könyvében az is szerepel, hogy "tilos a hajvágás", de gondolom, attól a résztől eltekintünk.)

Tegnap azonban a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége néhány taktussal és évszázaddal lemaradva szükségét érezte, hogy közleményt adjon ki a Leviták könyvének elcsépelt idézetét citálva: „Ha valaki férfival hál együtt úgy, ahogy asszonnyal szoktak együtt hálni, ez utálatosság, amelyben mindketten részesek, ezért meg kell halniuk, vérük visszahull rájuk” – írja az Ószövetség (Leviták könyve 20:13). Azt állítják, hogy ebből az Ószövetségből vett mondatból az következik, hogy a hittankönyv megkérdőjelezett mondata nem kirekesztő vagy homofób.

1.) A Bibliai idézet azt mondja, hogy a melegeket (pontosabban a homoszexuális kapcsolatot folytató férfiakat) meg kell ölni. Mivel a keresztény világban már jó ideje nem szokás meleg embereket megkövezni, a keresztények semmibe veszik Jahve szavát, így nehéz nem öngólnak tekinteni azt, hogy egy olyan mondatra hivatkoznak, amelynek az egyik fele fölött már mindenki szerint elszállt az idő, a másik fele fölött pedig csak a többség szerint.

2.) Egy szekuláris társadalomban az, hogy a Biblia, a Korán vagy a Védák mit ír, semmivel sem nyomósabb érv, minthogy a Gyűrűk Urában vagy a Csillagok háborújában mit mond Gandalf vagy Yoda. (Ráadásul kevesebben is hallottak róla.)

3.) Miért gondolja egy szervezet, hogy pápábbnak kell lennie Ferenc pápánál és a Magyar Katolikus Egyháznál? Milyen világtalan alakok azok, akik még annyit sem fogtak fel a történelemből, hogy ha egy egyház nem akar úgy járni, mint az egyiptomi, görög, római stb. vallások, akkor haladnia kell a korral? El kell fogadnia a tudományos, erkölcsi fejlődést. A vaskori kecskepásztorok mára elfogadhatatlanná vált gondolataival pedig nem büszkélkednie kellene, hanem szégyellnie őket. Létezne ma még a Katolikus Egyház, ha kitartanak a lapos Föld, a rabszolgaság, a boszorkányüldözés és hasonlók mellett?

A közlemény így zárul:

A MAKÚSZ felhívja a figyelmet, hogy a Katolikus Egyház a „homoszexuális cselekedet” mellett számos más aktust is bűnnek tételez. Az érdeklődők horizontjának érdemi tágulása várható e tekintetben is a hittankönyvek további tanulmányozásától. De nemcsak bűnök, hanem erények ismeretére is szert tehet, aki forgatja a hittankönyveket. Ezek közül az okosság erényének gyakorlása javasolható azoknak, akiknek nehézséget okoz néhány rövid, bővített mondat megértése.

Az okosság erényét mi is csak javasolni tudjuk Szikora Józsefnek, a MAKÚSZ elnökének.

Miközben édes szülőhazánk, e lángoktól ölelt kis ország Battonyától Nemesmedvesig rezsiháborúját vívja a világ-SZDSZ Moszkvából, Brüsszelből és Washingtonból vezérelt pénzszivattyúi ellen, szeretnénk felhívni a kormány figyelmét egy eddig méltatlanul hanyagolt, szűz területre, melyről elfeledkezett az unortodox gazdaságpolitika. Nem elég, hogy ez az iparág nem adózik és luxusprofitot vág zsebre, de rendkívül tehetős, tőkeerős anyacégekkel rendelkezik, akik hosszútávon gondolkodnak, ezért a bankok és energetikai cégekhez hasonlóan zokszó nélkül fizetik majd ki a különadóknak nevezett váltságdíjat. A kárhozott lelkek piacának újraosztását a - kodifikációs remekmű -  egyházi törvény által üdvözlendő lépésnek találjuk, de azt mégsem tartjuk egy erős államhoz méltónak, hogy az egyházak holmi mutyizással, születésnapi hálaadó imával, szószékről előadott agitációval vagy egy kevésbé kritikus televíziós csatornával válthassanak működési engedélyt.

Bár korábban úgy tűnt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentése alapján, hogy a kisbabák már három hónappal előre megérezték az egykulcsos adó hatását, és kedvük lett megszületni, azonban a trend mégsem bizonyult tartósnak, és a születésszám soha sem látott mélységbe zuhant, ami népességcsökkenést okoz. Ilyen demográfiai viszonyok között az egyházaknak is meg kell érteniük, hogy nem tartható fent az eddigi gyakorlat, hogy ingyen hozzáférhetnek egy olyan egyre csökkenő számú, korlátos jószághoz, mint a hiszékeny lelkek, sőt 10 és 100 milliárd forintokat kapnak a térítési tevékenységük finanszírozására. Amikor szorgos népünk élethalálharcát vívja, akkor a bizniszegyházaknak is ki kell venniük a részüket a fülkeforradalom rezsiháború anyagi támogatásából. Nem állhatunk meg félúton. Hány hadosztálya van a Vatikánnak? Ellenben a kincseskamráik tele vannak arannyal.

Javaslatunk tehát a következő: vezessünk be egyházi koncessziós díjat! Ahelyett, hogy az állam továbbra is pénzzel tömné őket, azok az egyházak, amelyek Magyarország területén üzleti és hitéleti tevékenységet kívánnak folytatni, fizessenek területi vagy létszám alapú engedélyezési díjat. Ha a vezetékes és mobil telefonszolgáltatók, műsorszolgáltatók, dohánytrafikok is kipengetik, akkor majd pont legnagyobb kincsünkről, a magyar emberekről mondanánk le ingyen? Meg is érdemelnek némi fegyelmezést: most, hogy többszázezer ártatlan nebulót hajtottunk a karmaik közé, köszönet helyett értetlenkednek, hogy ki fogja kifizetni a hittankönyvet és a hittantanárok nyári vakációját, és még az egyházi esküvő állami szintre emelése ellen is ágálnak. Nem érdemelnek ezek a hálátlanok mást, mint az egyházi koncessziós díjat! Vagy létszám vagy területalapú koncessziók kiírását támogatnánk, ezen utóbbi esetben illeték ellenében megengednénk a "számhordozás" lehetőségét.

Az egyházügyi koncessziós adó bevezetése a szokásos forgatókönyv szerint működne. Először bevetjük az egyházellenes propagandát: pedofil ügyek, paloták, luxusprofit stb. Amikor a közvéleményt sikerült az egyházak ellen fordítani, akkor bedobjuk a koncessziós adó ötletét. Ha az egyházak vagy az ellenzék azzal riogatnak, hogy ezzel megnövekednének a hívők költségei, akkor majd szokás szerint azt mondjuk, hogy a lelkekért folytatott nagy versenyben az egyházaknak nem lesz módjuk arra, hogy a hívekre áthárítsák a díjat. Az anyaegyházak meg kénytelenek lesznek külföldről pótolni a veszteséget, ha nem akarnak piacot veszteni. Ha mégis akadékoskodnának, akkor majd megfenyegetjük őket, hogy nem kapnak felmentést a számviteli törvény alól, sőt eltöröljük az adómentességüket is. Na, ugye.

Egy ideje már komoly vita folyik Magyarországon, hogy minek tekinthető a jelenlegi politikai berendezkedés: tőrőlmetszett liberális parlamentáris demokráciának, vagy már illiberális parlamentáris demokráciának, vagy a rendeleti kormányzás felvetésével már elkezdődött a parlamentarizmus felszámolása, esetleg már nem is vagyunk demokrácia? Úgy véljük azonban, hogy ez a vita félrevezető, hiszen egy új dimenzió jelent meg a kérdésben a belügyminiszter által benyújtott törvénytervezet következtében, amely a „Normafa történelmi sportterületen” a Világ Győzelmes Királynője (értsd: Szűz Mária) számára építendő engesztelő kápolna építését szorgalmazza.

Nem vagyok őrült. Az egyház kivizsgáltatott.

Európában, a felvilágosodás óta még a legócskább vidéki kócerájban is illik az államnak és az egyháznak elválasztva működnie. Nem csak azért, mert az államok polgárai világnézetileg sokszínűek, és nem célszerű őket első, másod és n-ed rangú állampolgárokra felosztani, hanem mert egy magára valamit is adó állam nem alapozhatja magát kétes dogmákra, megalapozatlan vélekedésekre, mítoszokra. Mi történik, ha a képzeletbeli barátunkra alapozunk Hitvallást meg Alaptörvényt, és holnap kiderül, hogy csak a kis zöld emberkék az Alfa Kentauriról szórakoztak a Közel-Keleten évezredekkel ezelőtt? (Arról nem is beszélve, hogy egy alkotmányt még olyan országokban is népszavazással fogadták el nemrégiben, mint Marokkó vagy az iszlám fundamentalisták által kormányzott Egyiptom, mivel az alkotmányt a népnek kell legitimálnia, nem a Repülő Spagetti Szörnynek.)

Egy szekuláris jogállamban "egy vízben hancúrozó és karddal hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől". Egy normális világban, ha valakinek víziói vannak, akkor pszichiáterhez küldik, aki segít rajta, és nem engesztelő kápolnát építenek neki. Még az olyan fundamentalisták által kormányzott államokban is, mint például Irán, uráncentrifugákkal dúsítják az uránt, ahelyett, hogy atombombáért imádkoznának, mert még ők is tisztában vannak azzal, hogy lehet, hogy Allah hatalmas, de azért jobb szárazon tartani a puskaport. Amennyiben a magyar kormány valóban a szívén viseli Magyarország megmentését és a világbékét, akkor ez ügyben a világ ellen folytatott szabadságharc befejezésével, és a bolygó konfliktusaiban nyújtott diplomáciai segítségnyújtással, közvetítéssel tehetné a legtöbbet ahelyett, hogy vudu varázslásba kezd a Normafán.

Ha a Magyar Állam feladatának érzi, hogy egy egyház számára (mely hanyatló egyház magyarországi templomai konganak az ürességtől, és templomaiba már pap is alig jut; mely egyházat az elmúlt tíz évben a népszámlálások adatai szerint is 1,5 millió „híve” tagadta meg) szakrális objektumot emeljen, vagy azt bármiben támogassa, mindezt egy messiáskomplexusos, zavart apáca bizonyítatlan állításai alapján, aki 80 évvel ezelőtt azt mondta, hogy Jézus Krisztus és Szűz Mária megjelentek neki, és megparancsolták, hogy építtessen Jézusnak engesztelő kápolnát (és bazilikát?), majd indítson Magyarországról világméretűvé teljesedő engesztelő mozgalmat, mely megmenti Magyarországot és a világot, akkor Magyarország államformája teokrácia, ha éppen nem istencsászárság.