Magyar Szekuláris Egyesület

Egy liberális nemzetközi katolikus csoport kifogásolta, hogy a pápa megtévesztő módon beszélt a szekularizmusról egy, az orosz ortodox egyházhoz tartozó Kirill patriárkával közös nyilatkozatában.

A közös közlemény, amely a pápa és az orosz ortodox egyház ezer év kihagyás után tartott első találkozását követően jelent meg, olyan részleteket tartalmaz, mint például az „igen agresszív szekuláris ideológia” célja, hogy a keresztényeket a „közösségi élet peremére száműzze”.

„Aggódásukat fejezték ki a több országban fennálló helyzet miatt” és különösen nyugtalanok voltak egy jelenség miatt, amelyet úgy írtak le, hogy „néhány ország átalakulása szekuláris társadalommá, eltávolodva Istennel való minden kapcsolattól, illetve az Ő igazságától”.

Válaszul erre Jon O’Brien, az Egyesült Államok-beli Katolikusok a Választásért szervezet elnöke azt közölte, hogy a nyilatkozattevők „helytelenül fogalmaztak a szekularizmus valódi jelentését illetően”.

Egy szekuláris társadalom nem olyan, amelyben egy vallás vagy vallásos meggyőződés bármely módon el van nyomva, hanem éppen olyan, amelyben minden polgár úgy gyakorolhatja azt, ahogyan jónak látja. - vágott vissza.

Ayaan Hirsi Ali írása

 Sokszínűség – nagyra értékelt elve ez a társadalmunknak, az erény, az erkölcsi fejlődés és a befogadóbb társadalom ismérve. Politikusok, vállalatok, médiák, és főleg az olyan egyetemek, mint a Harvard, mindenféle fajú, etnikumú, társadalmi hátterű, nemű, nemi irányultságú és vallású embereket igyekeznek magukhoz vonzani és megtartani oktatónak, diáknak és dolgozónak.

A sokszínűség kiteljesítésére való törekvés tiszta szándékkal indult: a nők, a fekete bőrűek és a homoszexuálisok ebben az országban évszázadokon keresztül hátrányos megkülönböztetés áldozatai voltak. Liberális projekt volt ez a törekvés, amely a liberális elvek legalapvetőbbikéből következik: az egyén azon jogára és szabadságára, hogy megválassza saját sorsát.

Az ország alapítása óta Amerika azért harcolt, hogy ezt az alkotmányába foglalt utópiát valósággá váltsa. És az amerikaiak fel is nőttek ehhez a feladathoz: polgárháborút vívtak a rabszolgaság eltörléséért; a választójogi mozgalom kiterjesztette a politikai jogokat; a polgárjogi mozgalom megszüntette a szegregációt, bár a rasszizmust nem. Belénk ivódott, hogy észrevegyük és szóvá tegyük az igazságtalanságokat, és hogy kiálljunk az áldozatok jogaiért. Az igazságtalanság egyes formáit felszámoltuk jogszabályokkal és oktatással. Más igazságtalanságok megszüntetésén még dolgozunk.

Az izlandi parlament július 2-án úgy döntött, hogy eltörli a büntető törvénykönyv istenkáromlásra vonatkozó rendeleteit. A Kalózpárt képviselői januárban nyújtották be a javaslatot, amely széleskörű támogatásra talált a többi parlamenti párt körében, és a javaslatot vizsgáló bizottság is egyhangúan támogatta. Az izlandiak ezáltal fontos lépést tettek az emberi jogok biztosításának irányába, és csatlakoztak a szólás és önkifejezés szabadságát tisztelő nemzetek csoportjához.

A javaslatot kiterjedt támogatás övezte a parlament által konzultációra felkért szervezetek között is, beleértve az Izlandi Humanista Társaságot (Sidmennt), továbbá Izland püspökét, az izlandi papságot, a Kiadószövetséget, a PEN izlandi tagszervezetét, az IMMI-t (Nemzetközi Modern Média Intézet, egy izlandi székhelyű információs és szólásszabadságot védő szervezet), valamint egy Vantrú nevű ateista szervezetet is.

A törvény válasz azokra a kritikákra, amelyeket különböző intézmények, úgymint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE), az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága fogalmaztak meg, amelyek mind arra jutottak, hogy az istenkáromlási kitételeket minden országban törölni kell a törvényekből.

A Sidmennt régóta kampányol a blaszfémia-rendelkezés büntető törvénykönyvből való törléséért. A Sidmennt véleménye többek között a következőket tartalmazta:

„Gyakran kritizálják azokat az országokat, amelyekben a demokrácia és a szabadság hiányt szenved, hogy istentagadásért gyakran még halálbüntetést is kiszabnak. Amikor ezeket az országokat kritizálják, a szóvivőik gyakran azzal válaszolnak, hogy hasonló rendelkezések vannak érvényben „nyugati” demokráciákban is. Így aztán az, hogy Izland eltörölte az istenkáromlási törvényt, létfontosságú üzenetet küld a világ többi részének. Azok az országok, amelyek fenntartanak súlyos büntetésekkel járó blaszfémiatörvényeket, nem mutogathatnak Izlandra azzal, hogy ott is ugyanilyen típusú törvények vannak.”

A Sidmennt örvendetesnek találja, hogy minden párt képviselői támogatták az emberi jogok kiszélesítését. Megjegyzendő, hogy az izlandi büntető törvénykönyvben vannak rendelkezések a gyűlöletbeszéd ellen, tehát az ellen továbbra is biztosított a védelem.

Forrás

Írta: Michael Nugent

Két oka van annak, hogy miért kellene az állami iskoláknak világi alapon működniük. De először is fontos, hogy megértsük, hogy egy szekuláris iskola nem ugyanaz, mint egy ateista iskola.

Egy vallásos iskola azt tanítja, hogy létezik egy isten, egy ateista iskola azt tanítaná, hogy nem léteznek istenek, egy világi iskola pedig semleges a vallás kérdésében: nem tanítja, hogy istenek léteznek-e vagy sem. Ehelyett egy világi iskola semleges, objektív módon tanítja a gyerekeknek a különböző emberek különböző hiedelmeit az istenekről, és a szülőkre, valamint az egyházakra bízza, hogy az iskolai oktatási időn kívül sajátos vallási hiedelmeket tanítsanak.

Ennek egy szimbolikus példája egy új európai bírósági ügy, amelyben úgy határoztak, hogy az olasz iskolákban ne legyenek feszületek az osztálytermek falain. De a feszületek eltávolításával még nem válna az intézmény ateista iskolává: ehhez a feszületeket olyan jelekkel kellene helyettesíteni, melyek szerint nincs isten. Egy mindenféle vallási szimbólumoktól mentes tantermi fal egy világi iskolát jelképezne.

David Frum írása (The Atlantic, 2015. május 8.)

Kritizálni egy adott vallás dogmáit teljesen más, mint emberek egy adott csoportját diszkriminálni.

A szegény nyomorult neve elveszett a történelem során, de az évet rögzítették: 1631-ben történt, hogy az utolsó német zsidót máglyán égették el, alaptalanul vádolva az Úr meggyalázásával.

Ugorjunk előre néhány évszázadot. 1989-ben egy AIDS-aktivista csoport, az ACT-UP megzavarta a New York-i Szent Patrik katedrális istentiszteletét. Az egyik tiltakozó megragadott egy megszentelt ostyát, összetörte és a földre dobta. Őt és mintegy száz másik embert letartóztattak. Néhány tüntetőt közösségi munkára ítéltek. Egyikük sem került börtönbe. Mondanom sem kell, hogy egyiküket sem égették el máglyán.

Katolikus nézőpontból a megszentelt ostya meggyalázása erőszaktevés Isten testén. Nehéz lenne elképzelni a hithű katolikusok legnagyobb becsben tartott hiedelmének ennél brutálisabb megsértését.

Érthető tehát, hogy a Szent Patrik katedrálisban történt tiltakozást szinte egyetemesen ítélték el a New York-iak, vallásos meggyőződéstől függetlenül, és a melegjogi mozgalom több vezetője is. A bírálatok között azonban egy dolog kimondatlan maradt: senki sem javasolta, hogy az ACT-UP aktivistákat istenkáromlás miatt meg kellene büntetni. Törvényszegésért, károkozásért, rendbontásért igen, ebben mind bűnösek voltak. De Isten megsértésében? Ez New York államban egyszerűen nem a törvények vagy a rendőrség dolga. És ha a felbőszült csőcselék megpróbálta volna meglincselni az istenkáromló tiltakozót, a rendőrség megvédte volna őt tőlük.

Az istenkáromláshoz való jog nem olyan jog, amivel manapság a legtöbbünk élni szokott, és ennek jó oka van. A modern, szabad nyugati társadalmakban biztosra vesszük, hogy senki sem erőltethet vallási dogmákat másokra. És mivel ez magától értetődő, kevesen érezzük úgy, hogy nagy ügyet kellene csinálnunk abból, hogy tagadjuk vagy visszautasítjuk mások dogmáit. Butaságnak és durvának érezzük pontosan azért, mert értelmetlen. Senki sem akar meggyőzni, hogy tiszteld az Urat, így csupán egy bunkó vagy, nem pedig egy mártír, ha öncélúan ragaszkodsz ahhoz, hogy ne tarts tiszteletben valamit, ami a szomszédaid közül oly sokak számára annyira szent.

Tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Figyelő magazinnak a következőt nyilatkozta: “Elfogadhatatlan beavatkozásnak tartom a Jóisten teremtette világban a GMO-s élőlények létrehozását.”

A Magyar Szekuláris Egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy egy szekuláris ország minisztere vallási világnézetek alapján érveljen kormányzati döntések mellett. Egy olyan döntés meghozatalánál, mely minden magyar állampolgárt világnézetétől függetlenül érint, kizárólag szakmai szempontokat és a kérdést érintő tudományos érveket szabad figyelembe venni.

Ezúton szeretnénk felszólítani Fazekas Sándor miniszter urat, hogy fenti kijelentését helyesbítse, és egyben biztosítsa az ő világnézetét nem osztó állampolgárokat, hogy miniszteri pozíciójában az ő érdekeiket is felelősen képviseli.

A Magyar Szekuláris Egyesület közel másfél éve minden szerdán megrendezi a lassan hagyománnyá váló Ateista sörözést, amellyel ateista, agnosztikus, szekuláris, humanista stb. világnézetű embereknek igyekszünk közösségi élményt és tartalmas beszélgetéseket nyújtani. Így túl a 60. alkalmon, számos gondolatgazdag beszélgetésnek, inspiráló vitának lehettünk részesei.

Jelen sorozatunkkal ezeket az eszmecseréket szeretnénk maradandó formába önteni: egy-egy blogposzt formájában megosztani a sörözéseken elhangzó beszélgetések, viták kivonatát. Ezzel egyrészt szeretnénk azokat a szimpatizánsainkat is bevonni a sörözések világába, akik a távolság vagy az időbeosztásuk miatt nem tudnak megjelenni a sörözéseken, másrészt szeretnénk minél szélesebb közönség előtt megismertetni a sörözések hangulatát, és egyben kedvet ébreszteni a személyes részvételre.

Várunk tehát mindenkit szeretettel szerdánként este 7-től az Opera Pubban egy kellemes beszélgetésre! (Részletek minden héten az egyesület Facebook-oldalán.)

***

Ateista sörözés - Ateista értékek

2015. február 11.

A résztvevők:

Pszichológus (P), Biológus (B), Biológia- és Kémiatanár (K), Informatikus (I), Hívő (H), Zenész (Z), Matematikus (M)

Kérdések:

• Létezik szerinted olyan, hogy ateista érték, ami magából az ateizmusból következik?
• Vagy bármilyen értéket vall magáénak egy ateista, azt mindenképpen valahonnan átvette (pl. humanizmus, demokrácia, tudomány)?
• Te milyen értékeket tartasz fontosnak és miért?

P: Első kérdésünk: létezik szerinted olyan, hogy ateista érték, ami magából az ateizmusból következik?

I: Szerintem létezik. Például a béke. Ha föltesszük, hogy a béke érték, akkor csak az ateizmusból következhet, mert a vallásoknak éppen az a lényege, hogy mindenkinek másik van. Tehát automatikusan megoszt, és nem összeköt.

H: És ha egy vallás van az egész Földön?

I: Az azért nem működhet, mert a vallásossághoz hinni kell és a hit nem áll mindenkinek rendelkezésére. Meg lehet egyezni olyan dolgokban, ami mindenkinek közös és azokkal a természettudomány (ami filozófiailag egyenlő az ateizmussal) foglalkozik. Van asztal, van telefon, van repülőgép, meg vannak a bolygók, amik keringenek a nap körül, ebben mindenki meg tud egyezni. És akkor az ateisták ezzel be is fejezik, és azt mondják, hogy ezen felül létezők nincsenek. A hit, ami ezen fölül mi van, az mindenkinek a magán problémája, de ha nem arra alapítjuk a társadalmunkat, amik ezen fölül vannak, hanem azokra, amiben mindenki megegyezik, akkor így meg lehet csinálni a békét, is. Ez például szerintem egy explicit ateista érték.

B: Az emberek minden univerzális értéke változik azóta, amióta emberek, ez egy evolúciós folyamat eredménye. Az ember úgy viselkedik, olyan a magatartása, amilyenre szüksége van ahhoz, hogy tudjon működni kisebb és nagyobb csoportokban. Az emberek kreálták az isteneket és mindenféle vallásos rituálét és hierarchiát. És minél tudatosabb, minél nagyobb tapasztalata van, egyre komplexebbé alakítja ezeket a vallásokat, ezeket a hiedelmeket. Tehát az értékek univerzálisan egy evolúciós, kulturális folyamat eredményei. Ezen belül tudunk beszélni majd ateista értékekről is.

A Magyar Szekuláris Egyesület tiltakozik Orbán Viktor kijelentése ellen, miszerint „Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz”! Ezzel a kijelentésével a miniszterelnök újabb szöget ütött a szekularizmus koporsójába. Mindez alapjaiban mond ellent a Fidesz-KDNP Alaptörvényével, melynek VII. cikke szerint az állam és a vallási közösségek különváltan működnek.

Egy szekuláris államban megengedhetetlen egy adott vallás, ez esetben a kereszténység államilag támogatott terjesztése, és további olyan célok irányába mutat, amely az állam és az egyház hatalmi összefonódását jelentené, és a keresztény vallást államvallássá emelné. Mindez teljes mértékben elfogadhatatlan! A miniszterelnök ezzel a kijelentésével kirekeszti hazájukból mindazokat a magyar állampolgárokat, akik más vallás képviselői, vagy nem vallásosak. Emlékeztetnénk rá, hogy a vallásszabadság – amely szintén az Alaptörvényben foglalt jogunk – egyben a vallástól való szabadságunk jogát is jelenti.

Nyomatékosan felhívjuk Orbán Viktor figyelmét, hogy miniszterelnökként nemcsak a keresztények, hanem az összes magyar állampolgár érdekeit köteles képviselni, és felszólítjuk, hogy vonja vissza ezen tarthatatlan és kirekesztő kijelentését!

A magyarul még nem egységesen fordított “éber tudatosság” vagy “tudatos jelenlét” mára már kitört a klinikai és terápiás környezetből, és a tárgyalótermek, katonai bázisok, munkahelyek és iskolák kapuit kezdi döngetni. Az év minden napjára jut egy tudományos publikáció, mely megerősíti a mindfulness gyakorlás előnyös hatásait, melyet kognitív, affektív, és testi dimenzióban egyaránt kifejt.

Minél populárisabb a téma, annál több kérdés merül fel vele kapcsolatban. Én azonban úgy gondolom, hogy ez egy jó dolog. Ami körül ekkora „hájp” van, az minimum legyen gyanús egy kritikusan gondolkodó ember számára. Azért mert Angelina Jolie-ról, Arnold Schwartzenegerről és sok más celebről derül ki, hogy rendszeresen meditálnak, és a Time magazin másodjára hozza címlapon a témát, még nem kellene bedőlni egy divathóbortnak.

A leggyakoribb kérdéscsoport mindig ugyanoda lyukad ki:

A mindfulness végül is valamiféle modern vallás?

…Elvégre ez valamiféle meditáció, aminek ráadásul buddhista gyökerei vannak! Már a meditáció kifejezésről önmagában is valami ezoterikus, new age-es hippikommuna jut az eszembe, füstölőkkel, vegán életmóddal, batikolt falvédőkkel.

Nem véletlenül, hiszen a new age kezdte meg importálni nagyobb tömegben a nyugati világnak a meditációt, és a keleti filozófiát… még mielőtt azonban belemennénk a vallásosság kérdésébe, nem ártana definiálni a mindfulness fogalmát. Sok féleképpen lehetséges. A kedvenc meghatározásom egyszerű:

A mindfulness együttérző és szándékos figyelem. („compassionate and intencional awareness”)

A szekuláris mozgalomban több nézeteltérést is találhatunk, amelyeken a szekulárisok a végtelenségig fognak vitatkozni. Például azon, hogy melyik a legjobb rájuk ragasztható címke: ateista, humanista, agnosztikus, szabadgondolkodó, vagy valami más. Vagy azon fognak vitázni, hogy a csoportjaiknak szorosan együtt kell-e működnie a liberális vallási csoportokkal - ha már közösek a céljaik -, illetve hogy állást kellene-e foglalniuk politikai kérdésekben, melyek nem kapcsolódnak közvetlenül a szekularizmushoz. És természetesen, mindig folynak viták arról, hogy az önző szekulárisoknak hogyan kellene bírálniuk a vallást.

Valójában lehetséges, hogy csak egyetlen kérdés létezik, amelyben szinte mindenki egyetért, aki része a szekuláris mozgalomnak: ha valamilyen vallási szkeptikus vagy, akkor ekként kellene nyíltan azonosítanod magad, ha ez egyáltalán lehetséges. Azaz, ha történetesen ateista, agnosztikus, humanista, vagy szabadgondolkodó vagy, vállald fel, hogy az vagy, mert ezzel növelheted a szekuláris társadalom láthatóságát, amely túl gyakran láthatatlan!

Ez a „Nyíltan” fogalom némiképp hasonló a melegek polgárjogi mozgalmához, amely jelentős sikereket ért el azzal, hogy bátorították a melegeket és leszbikusokat, hogy „jöjjenek elő a szekrényből”. Amint az emberek rájöttek, hogy barátaik, szomszédaik és családtagjaik melegek, sokkal nehezebbé vált a gyűlölködés a teljes meleg népesség felé. A nyílt személyiség az egyik első lépés a társadalmi elfogadottság felé!

Így sok szekuláris izgatottan várta a „Nyíltan Szekuláris Nap”-ot idén április 23-án. Azt a napot, amikor mindenütt őszintén vállalhatják, hogy szekulárisok. E nap küldetése, hogy megszüntesse a megkülönböztetést és növelje az elfogadottságot a szekuláris emberek felé, beleértve az ateistákat, szabadgondolkodókat, agnosztikusokat, humanistákat és nem vallásos embereket, hogy azok nyíltan vállalják meggyőződésüket!