Tisztelt Rétvári Bence!
Azért írunk Önhöz nyílt levelet, mert úgy látjuk, hogy talán a kevés értelmes, párbeszédképes politikus közé tartozik az "asszonyverő" tálibok között, még ha az Ön által végzett politikai tevékenységtől a normális emberek többségének fel is fordul a gyomra. Hogy a volt párttársát idézzük: "Formálissá tettétek a demokráciát, megaláztátok a polgári értékrendet, sárba rántottátok a keresztény hit tanait. Tönkreteszitek és lejáratjátok a népet és az országot. Imádkozom a mi Urunkhoz Istenünkhöz azért, hogy bocsássa meg bűneiteket." Mi ugyan nem imádkozunk Önért, de azt Ön is tudja, hogy a történelem ítélőszéke előtt a "parancsra cselekedtem" kifogás kevés lesz.
A Kereszténydemokrácia, közpolitika és közerkölcs a mai Európában címmel rendezett nemzetközi konferencián Ön által elmondottak még elnézhetőek lennének egy évtizede kimutathatatlan támogatottságú bábpárt alelnökétől, mely párt belátható idő óta egyetlen kongresszust sem volt képes kiizzadni magából, de a meghívó szerint azon, mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként vett részt, az állítólagosan szekuláris Magyarország képviseletében, mely állam hívőknek és nem hívőknek, keresztényeknek és nem keresztényeknek egyaránt a hazája kellene, hogy legyen.
A konferencián elmondta, hogy azt várják - ugyan az sajnálatosan az MTI hírből nem derült ki, hogy miért cserébe -, hogy a keresztény-konzervatív alapú politizálás éppolyan elfogadott legyen az Unióban, mint bármely más irányvonal. Ugyan nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de mégsem hagyhatjuk szó nélkül azt a fokú önámítást, amikor egy visszamenőlegesen törvénykező, unortodox gazdaságpolitikát folytató, egész iparágakat vagy a magánnyugdíj-megtakarításokat egyik napról a másikra államosító párt konzervatívnak álmodja magát. De a keresztény önmeghatározás is minimum mosolyra ingerlő azoktól az egykori csuhásozóktól, akik Rákosi Mátyást megszégyenítve több mint 100 magyarországi keresztény egyháztól és felekezettől vonták meg az egyházi státuszt, vagy akik 30 ezüstért adták el a baltás gyilkost a muzulmán Azerbajdzsánnak, hátba szúrva a keresztény Örményországot és az egész keresztény világot.
Azt is mondta, hogy Magyarország - nyilván a magyar kormány - támogatóinak száma a gazdasági és politikai intézkedések irányvonalát tekintve folyamatosan nő. Kár, hogy a már fent említett Azerbajdzsánon kívül komolyan vehető, netán demokratikus ország most hirtelen nem jut eszünkbe, ellenben az EU, az USA és ez ENSZ folyamatos kritikája igen.
Az elmúlt három év kormányzásával kapcsolatban Ön kifejtette, hogy abban minden benne volt, ami a kereszténység számára fontos, és semmi olyan eleme nem volt, ami vállalhatatlan lenne. Kiemelte, hogy az új magyar alaptörvény rögzíti a házasság, a család, az emberi élet és méltóság védelmét.
Hogy mi vállalható és mi nem, az nyilván relatív, de nincsenek illúzióink, hogy a felcsúti dácsában nyilván nem azon képviselőjelöltek maradtak talpon, akik túl finnyásak voltak. Az "Minden gyerek lakjon jól" helyett a "100 milliárdokért stadionokat az 1:8-as aranycsapatnak" program, a hajléktalankriminalizáció, a szegények személyi jövedelemadójának emelése, a szegények adójának tartott ÁFA 25%-ról 27%-ra emelése, a szociális támogatások csökkentése, a család fogalmának indokolatlan szűkítése mind elfogadható.
A következő mondatait nehéz komolyan venni: Ha nincs erkölcs, moralitás a politikában, és nincs kereszténység, akkor nem számít az emberi méltóság sem. Kereszténység nélkül csak a verseny, a fogyasztás, az emberi "öntörvény" lenne, és a közös európai értékrendet a keresztény értékrend jelenti. Ezek szerint csak a keresztény világban számítana az emberi méltóság? A kereszténység előtt csak elállatiasodott ösztönlények éltek a Földön? A közös európai értékrend alapját pedig sokkal inkább a felvilágosodás, a szekularizmus, a vallások rabigájából történő szabadulás jelenti.
Összegzése szerint az Alaptörvény és a sarkalatos törvények az egységes keresztény értékrend szerint íródtak. Hozzátette, napjaink külsőségekre építő imázspolitizálása idején olyan politikát kell megvalósítani, ami nemcsak megőrzi tisztán a világnézeti, keresztény elveket, hanem vonzóvá, "fogyaszthatóvá" is teszi ezeket. Harrach Péter kissé másképpen fogalmazott például a KDNP által szorgalmazott abortusztilalom alkotmányba foglalásának elmaradásával kapcsolatban: „A KDNP egyik elvi sarokköve az emberi élet tisztelete, méltósága, ám a magyar társadalom egyelőre nem elég érett a fogantatással kezdődő élet védelmére. Ezt tudomásul vesszük, de az elvet hangoztatjuk.”
Ahogy Lázár János oly találóan megfogalmazta: "Jó lenne, ha a KDNP szembenézne azzal, hogy ez nem egy koalíciós kormány. Eljött az ideje, hogy ezt fölmérjék. Ezzel mindent elmondtam."
Azzal kapcsolatban, hogy a jövő Önöknek, a magát kereszténynek tartó kurzusnak dolgozna, csak pár dolgot szeretnénk leszögezni. Az elmúlt két, 2001-es és 2011-es népszámlálás között a magukat hívőnek tekintők száma 30%-kal, közel 2 millióval csökkent, a tendencia a világ boldogabbik felén mindenhol hasonló. A magyar ifjúság körében a vallástól való elfordulás az utóbbi három évben drámai mértékű, amin az erkölcstannak álcázott vagy kimondott hittan, az iskolák egyházi kezekbe játszása és a kényszerünneplések sem segítenek.
Forrás: Magyar Ifjúság 2012. Tanulmánykötet. Kutatópont, 2013.
Zárásként egy mondatot szeretnénk a figyelmébe ajánlani a Csillagok háborújából, generációnk Bibliájából, melyet Leia hercegnő mondott Tarkin kormányzónak: „Minél jobban szorítja össze a markát, annál többen csúsznak ki az ujjai közül.” 
Üdvözlettel és a modern, szekuláris értékekhez való ragaszkodással:
Magyar Szekuláris Egyesület
