Egy ideje már komoly vita folyik Magyarországon, hogy minek tekinthető a jelenlegi politikai berendezkedés: tőrőlmetszett liberális parlamentáris demokráciának, vagy már illiberális parlamentáris demokráciának, vagy a rendeleti kormányzás felvetésével már elkezdődött a parlamentarizmus felszámolása, esetleg már nem is vagyunk demokrácia? Úgy véljük azonban, hogy ez a vita félrevezető, hiszen egy új dimenzió jelent meg a kérdésben a belügyminiszter által benyújtott törvénytervezet következtében, amely a „Normafa történelmi sportterületen” a Világ Győzelmes Királynője (értsd: Szűz Mária) számára építendő engesztelő kápolna építését szorgalmazza.
Nem vagyok őrült. Az egyház kivizsgáltatott.
Európában, a felvilágosodás óta még a legócskább vidéki kócerájban is illik az államnak és az egyháznak elválasztva működnie. Nem csak azért, mert az államok polgárai világnézetileg sokszínűek, és nem célszerű őket első, másod és n-ed rangú állampolgárokra felosztani, hanem mert egy magára valamit is adó állam nem alapozhatja magát kétes dogmákra, megalapozatlan vélekedésekre, mítoszokra. Mi történik, ha a képzeletbeli barátunkra alapozunk Hitvallást meg Alaptörvényt, és holnap kiderül, hogy csak a kis zöld emberkék az Alfa Kentauriról szórakoztak a Közel-Keleten évezredekkel ezelőtt? (Arról nem is beszélve, hogy egy alkotmányt még olyan országokban is népszavazással fogadták el nemrégiben, mint Marokkó vagy az iszlám fundamentalisták által kormányzott Egyiptom, mivel az alkotmányt a népnek kell legitimálnia, nem a Repülő Spagetti Szörnynek.)
Egy szekuláris jogállamban "egy vízben hancúrozó és karddal hadonászó menyecske nem dönthet az államforma felől". Egy normális világban, ha valakinek víziói vannak, akkor pszichiáterhez küldik, aki segít rajta, és nem engesztelő kápolnát építenek neki. Még az olyan fundamentalisták által kormányzott államokban is, mint például Irán, uráncentrifugákkal dúsítják az uránt, ahelyett, hogy atombombáért imádkoznának, mert még ők is tisztában vannak azzal, hogy lehet, hogy Allah hatalmas, de azért jobb szárazon tartani a puskaport. Amennyiben a magyar kormány valóban a szívén viseli Magyarország megmentését és a világbékét, akkor ez ügyben a világ ellen folytatott szabadságharc befejezésével, és a bolygó konfliktusaiban nyújtott diplomáciai segítségnyújtással, közvetítéssel tehetné a legtöbbet ahelyett, hogy vudu varázslásba kezd a Normafán.
Ha a Magyar Állam feladatának érzi, hogy egy egyház számára (mely hanyatló egyház magyarországi templomai konganak az ürességtől, és templomaiba már pap is alig jut; mely egyházat az elmúlt tíz évben a népszámlálások adatai szerint is 1,5 millió „híve” tagadta meg) szakrális objektumot emeljen, vagy azt bármiben támogassa, mindezt egy messiáskomplexusos, zavart apáca bizonyítatlan állításai alapján, aki 80 évvel ezelőtt azt mondta, hogy Jézus Krisztus és Szűz Mária megjelentek neki, és megparancsolták, hogy építtessen Jézusnak engesztelő kápolnát (és bazilikát?), majd indítson Magyarországról világméretűvé teljesedő engesztelő mozgalmat, mely megmenti Magyarországot és a világot, akkor Magyarország államformája teokrácia, ha éppen nem istencsászárság.
