A szekularizmus egy olyan alapelv, mely két pilléren nyugszik. Az első a vallási intézmények szigorú elválasztása az államtól. A második az állampolgárok jog előtti egyenlősége vallási és hitéleti meggyőződéstől függetlenül.

Vallás és Állam szétválasztása

Az állam és a vallások szétválasztása a szekularizmus alapja. Ez biztosítja, hogy vallási csoportok nem avatkozhatnak bele az állam dolgaiba, és az állam sem avatkozhat bele a vallásokéba.

Magyarország helyzete a szekularizmus szempontjából meglehetősen problémás. Az Alaptörvény egyrészt kimondja az állam és az egyházak szétválasztását, de az együttműködésüket is. Maga az Alaptörvény is meglehetősen elfogult a kereszténység irányában, megfogalmazása közel sem mondható vallásilag semlegesnek. Az alaptörvényen túl az egyházjogi törvény egyértelműen politikai alapon diszkriminál a különböző vallási közösségek között. A Vatikáni Szerződés pedig tovább fokozza az előbbi dokumentumok által teremtett egyenlőtlen helyzetet.

Magyarországon a mindennapi életünkre leginkább a kereszténység van hatással a jogalkotáson keresztül, pedig az országban rengeteg más valláshoz tartozó, sőt a vallásokat elutasító ember él együtt.

Ha Magyarország valóban egy szekuláris demokrácia volna, akkor a jogrendszerünkben, az intézményi és politikai struktúrákban sokkal jobban tükröződnie kellene az állam és a vallások tényleges szétválasztásának.

A szekularizmus egyaránt védelmezi a hívőket és a nem hívőket

A szekularizmus minden ember számára biztosítja és védi a vallási meggyőződéshez és annak gyakorlásához való jogot. A szekularizmus nem a vallásszabadság korlátozása, hanem a gondolati és lelkiismereti szabadság biztosítása hívők és nem hívők számára egyaránt.

Vallásszabadság

A szekularizmus maximálisan védelmezi a vallási és egyéb hiedelmek szabadságát, és garantálja az azok gyakorlásához való jogot mindaddig, amíg az nem sérti aránytalanul mások jogait és szabadságát. A szekularizmus biztosítja, hogy az egyénnek mind a vallása megválasztásához és gyakorlásához, mind a vallásoktól való elhatárolódáshoz ugyanúgy joga legyen. A szekularizmus egyszerre jelenti a vallásszabadságot és a vallásoktól való szabadságot.

A szekularizmus lényege a demokrácia és a jogegyenlőség

Egy szekuláris demokráciában jogilag minden állampolgár egyenlő. Semmiféle vallási vagy politikai hovatartozás nem biztosít senki számára sem előnyt, sem hátrányt, és a vallások hívei pontosan ugyanolyan állampolgároknak számítanak – azonos jogokkal és kötelességekkel –, mint bárki más.

A szekularizmus az emberi jogok elsőbbségét hirdeti a kirekesztő és megkülönböztető vallási előírásokkal szemben. Szavatolja a nők, az LMBTQ közösség és a kisebbségek tagjai számára a jog előtti egyenlőséget. Ez a jog előtti egyenlőség az alapja annak is, hogy a nem hívők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint azok, akik valamely vallási vagy filozófiai hithez tartozónak vallják magukat.

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés

Mindannyian igénybe vesszük a kórházakat, az iskolákat, a rendőrséget és a helyi önkormányzat szolgáltatásait. Lényeges, hogy ezen közszolgáltatások szekulárisak legyenek abban az értelemben, hogy igénybevételük mindenki számára, korlátozás nélkül lehetséges legyen vallási meggyőződéstől, vagy annak hiányától függetlenül. Minden állami fenntartású iskola vallásilag semleges kell legyen, ahol a gyermekeket együtt oktatják, tekintet nélkül a szüleik vallására. Ha egy vallási vagy hitéleti szervezet közfeladatot vállal át az államtól, a létrejövő szerződésben garantálni kell, hogy az átvállalt közfeladatot világnézetileg semleges módon fogják végezni, és a tevékenységet nem fogják felhasználni az adott hitéleti csoport eszméinek propagálására.

A szekularizmus nem jelent ateizmust

Az ateizmus az istenben, vagy istenekben való hit hiánya. A szekularizmus pedig mindössze keretet biztosít egy vallásilag sokszínű, demokratikus társadalom számára. Az ateisták természetszerűleg támogatják a szekularizmust, de a szekularizmus önmaga nem kívánja a vallások, vagy hitek doktrínáit megkérdőjelezni, sem pedig az ateizmust bárkire ráerőszakolni.

A szekularizmus mindössze egy rendező elv, mely hívők és nem hívők számára egyaránt biztosítja a társadalmi egyenlőséget: a politikában, az oktatásban, a törvényhozásban és minden más területen is.

A szekularizmus védelmezi a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát

A vallásos embereknek joguk van a hiedelmeiket nyilvánosan kifejezni, azonban ez a jog azokat is megilleti, akik ezen hiteket elutasítják vagy kétségbe vonják. Vallásos hitek, eszmék és szervezetek nem élvezhetnek semmiféle kiváltságos védelmet a szólásszabadsággal szemben. Egy demokráciában muszáj, hogy minden eszmét és ideát meg tudjunk vitatni. Jogai az embereknek vannak, nem az eszméknek.

A szekularizmus a legjobb esélyünk egy olyan társadalom megteremtésére, melyben a legkülönbözőbb vallásokhoz tartozó és a vallástalan emberek is egyenlőkként és békében tudnak együtt élni.

A szöveg alapját a National Secular Association brit szervezet oldalán található leírás képezi.