Stephen Hawking, Az idő rövid története című könyv szerzője, a Cambridge-i Egyetem korábbi matematika professzora, világhírű fizikus szavai a szíriai háború kapcsán.

Arisztotelész, a görög filozófus azt hitte, hogy a világegyetem öröktől fogva létezik. Úgy gondolta, hogy az emberiség azért nem fejlettebb az akkori szintnél, mert özönvizek és más természeti katasztrófák újra és újra visszavetik a civilizációt a kezdetekig.

Ma az emberiség minden korábbinál gyorsabban fejlődik. A tudásunk exponenciális ütemben gyarapodik és vele a technológiánk is. De az embereket még mindig az ösztöneik irányítják, gyakran agresszív ösztönök, mint barlanglakó őseinket. Az agressziónak nyilvánvalóan megvan a maga előnye a túlélés biztosításában, de ha a modern technológia agresszióval párosul, akkor az a teljes emberi fajt és a földi élet túlnyomó részét is veszélybe sodorja.

Ma Szíriában, a modern technológiát bombák, vegyi- és egyéb fegyverek képében használják úgynevezett intelligens politikai célok elérése érdekében.

De nem tűnik túl intelligens dolognak 100.000 embert, köztük gyerekeket megölni. Az azonban egyenesen vérlázító, vagy még rosszabb, hogy megakadályozzák, hogy a humanitárius segélyek elérjék a kórházakat, ahol a "Save the Children" (Védjük meg a gyermekeket) nevű brit gyermekvédelmi szervezet következő jelentése szerint az orvosok gyerekek végtagjait kényszerülnek amputálni az alapvető felszerelések hiányában és ahol az újszülött csecsemők elektromos energia nélkül meghalnak az inkubátorokban.

Ami Szíriában történik az szégyenletes és a világ közönyösen nézi a távolból. Hol hagytuk az együttérző-képességünket, az igazságérzetünket?

Amikor intelligens életről beszélek a világegyetemben, szeretem az emberiséget is beleérteni az intelligens életbe, még akkor is, ha a történelem során a viselkedésünk jobbára nem igazán szolgálta a fajunk túlélését. És bár nem világos, hogy az agresszióval ellentétben az intelligenciának van-e bármilyen előnye a hosszú távú fennmaradás szempontjából, azonban a mi saját, emberi intelligenciánk képesnek látszik a józanságra és arra, hogy ne csak a saját, de a kollektív jövőnket is megtervezzük vele.

Együtt kell működnünk, hogy befejeződjön ez a háború és megvédjük a gyerekeket Szíriában. A nemzetközi közösség a partvonalról figyeli a konfliktust 3 éve, feladva minden reményt. Mint apa és nagyapa, ahogy a szíriai gyerekek szenvedését látom, azt kell mondanom, hogy: Ne tovább!

Gyakran gondolok arra, hogy miként láthatnak minket idegen lények, akik a távoli világűrből néznek. Amikor az univerzumot figyeljük, egyben visszafelé nézünk az időben, mivel a távoli objektumokról csak jóval később ér el hozzánk a fény. Mit mutat a Földről az a fény, ami most hagyja el? Ha valakik majd ezt a múltunkat nézik, vajon büszkék leszünk-e arra, amit látnak – ahogyan mi, testvérek, egymással bánunk? Ahogy megengedjük, hogy testvéreink a gyermekeinkkel bánjanak?

Ma már tudjuk, hogy Arisztotelész tévedett, az univerzum nem letézik öröktől fogva. Körülbelül 14 milliárd éve keletkezett. De igaza volt abban, hogy a hatalmas katasztrófák óriási visszaesést jelentenek a civilizációnkban. A szír háború nem jelenti az emberiség végét, de minden egyes elkövetett igazságtalanság megbontja azt a köteléket, ami összetart minket. Az egyetemes igazságosság elve talán nem a fizikából ered, de nem kevésbé alapvető a létezésünk szempontjából. Nélküle az emberiség - nem is olyan sokára - biztosan megszűnik létezni.

Forrás: Stephen Hawking: Syria's war must end. The Washington Post. February 14, 2014
Fordítás: Magyar Szekuláris Egyesület