Az International Humanist and Ethical Union idén kiadott jelentésében a világ összes országát elemzi a vallás és az állam viszonyában. Az egész elképesztő adat mellett - miszerint 13 országban halálbüntetés járhat az ateizmusért - Magyarországot a második legsúlyosabban diszkriminatív kategóriába sorolja, ahol a Parlament dönt az egyházak státuszáról (nem jogi, hanem szubjektív, politikai alapon, indoklás nélkül), ahol az állam több száz millió dollárral támogatja az általa favorizált egyházakat, és ahol az oktatási reformban az állam (az adófizetők) által finanszírozott hittanoktatás is szerepet kapott, sőt világi oktatási intézmények tucatjai kerültek át "önként" egyházi fenntartókhoz. A teljes szöveg magyar fordítását az alábbiakban közöljük.
Az Alkotmány és a többi törvény biztosítja a lelkiismereti, vélemény és vallásszabadságot, valamint a véleménynyilvánításét és a gyülekezési jogot is. Azonban sok új törvény és alkotmánymódosítás, melyeket a 2010-ben megválasztott kormány alkotott, kérdésessé teszi, hogy a későbbiekben ezen jogok meddig és mennyire élveznek majd védelmet. Habár az állam formálisan szekuláris, a főbb keresztény egyházak jelentős, több száz millió dollár kormányzati támogatásban részesülnek.
Az alkotmány biztosítja a gondolat, lelkiismeret és a vallás szabadságát, beleértve a vallás megváltoztatásának a szabadságát is. Az alkotmány elválasztja az államot az egyháztól és megállapítja az egyházak önrendelkezését, valamint azt is, hogy az állam együttműködik az egyházakkal a közösségi célok elérésében.
A büntető törvénykönyv kiegészítése A lelkiismereti és vallásszabadság megsértéséről leszögezi, hogy "Aki mást lelkiismereti szabadságában erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, vallásának szabad gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Gyűlöletre való nyilvános buzdítás bármely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport ellen bűncselekménynek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. (Ezek a korlátozások - úgy tűnik - gyakorlatilag nem tiltják az istenkáromlást, és nem akadályoznák meg a valláskritikát.)
A törvény tiltja a Holokauszt, a nemzetiszocialista és a kommunista rezsimek által elkövetett tömeggyilkosságok és egyéb bűnök nyilvános tagadását, azok kétségbe vonását vagy kisebbítését, amely tett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A jobboldali FIDESZ párt, élén Orbán Viktorral 2010-ben nyert választásokat és kétharmados parlamenti többséget, mely biztosítja számára, hogy akár egyedül is megváltoztassa az alkotmányt. Az elmúlt három évben a kormányzó párt jelentősen módosította a vallási szervezetekről és a médiáról szóló törvényeket.
Egy új vallási törvény, mely 2012 január 1-jén lépett életbe, megváltoztatta a vallási szervezetekre vonatkozó regisztráció szabályait, és azt a bíróság helyett a parlament hatáskörébe utalta, és ezzel több mint 350 vallási közösségnek törölték a regisztrációját is. Ezen közösségek így sok anyagi és adminisztratív előnyüket elveszítették, melyet korábban a regisztrált vallási közösség jogcímének köszönhetően élveztek. Több vallási közösség regisztrációs kérelmét indoklás nélkül utasították el.
A négy "történelmi" vallás (római katolikus, református, evangélikus és zsidó) továbbra is a vallási közösségeknek nyújtott anyagi hozzájárulás több mint 90%-ára jogosult. Ezen túlmenően is minden regisztrált vallási közösségre előnyös adózási feltételek vonatkoznak. Az állam az adófizetők hozzájárulásán felül is elkülönít az államháztartásból összegeket a regisztrált vallási közösségek részére. További állami hozzájárulásra jogosult ezeken túl egy sor, vallási közösségek által végzett tevékenység, mint a nyilvános művészeti gyűjtemények fenntartása; a vallásos oktatás, nevelés és kulturális tevékenység; évenkénti jóvátétel a kommunista rezsim által kisajátított, és nem visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok után; a kis lélekszámú települések egyházi alkalmazottainak segítése. 2011-ben az egyházak támogatása 34 milliárd forintra nőtt a megelőző 2010-es évi 23,5 milliárd forintról.
Az új egyházügyi törvény továbbra is segíti mind az egyházakat, mind a vallási egyesületeket abban, hogy állami iskolák felett vegyék át az irányítást a kormányzattal kötött formális szerződés keretében. Önkormányzatok, vallási csoportok és az iskolák vezetői kezdeményezhetik az átvételt, amely azonban csak akkor hajtható végre, ha a kiválasztott vallási csoport megszerzi a szülők és a felnőtt diákok legalább 50%-ának az aláírását. Az egyházak és a vallási egyesületek, melyek a közoktatás területén tevékenykednek, a hagyományos normatív támogatást kapják az államtól, azonban a bevett egyházak ezen felül jogosultak ún. "kiegészítő támogatásra" is.
További észrevételek a véleménynyilvánítási szabadságról és más emberi jogokról
Az új médiaszabályozás következtében, mely 2011-ben lépett életbe, a sajtóorgánumoknak regisztrálniuk kell az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH), amelynek jogában áll megvonni az engedélyeket. Az NMHH alá tartozó új Médiatanács megszüntethet sajtóorgánumokat, illetve 2 millió forintig terjedő pénzbüntetéseket szabhat ki homályosan megfogalmazott tartalmi szabályozások megsértéséért. A Fidesz a kétharmados többségével befolyásolta a Média Tanácsba történő kinevezéseket, amelyek 9 évre szólnak. A Médiatanács elnöke - akit közvetlenül a miniszterelnök nevez ki -, terjeszti fel jóváhagyásra az összes közszolgálati média vezetőjét egy Fidesz-közeli testület elé. A 2011 márciusában hozott kisebb törvénymódosítás, majd a 2011 decemberében hozott Alkotmánybírósági döntést követő 2012 májusi módosítás ellenére a sajtószabadságot vizsgáló nemzetközi szervezetek hangsúlyozzák, hogy a hatályban lévő törvények nem biztosítják megfelelően a sajtószabadságot. Az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes 2012 júniusában megállapította, hogy a májusi módosítások az Európa Tanács 66 javaslatából csak 11-et érintettek.
A magyarországi sajtó belföldi tulajdonosi köre a Fidesz szövetségeseinek a kezében összpontosul. Az ország legnagyobb hirdetője a kormány, és a 2010-es választások óta a legtöbb hirdetést lemondta a független sajtóorgánumokban. A Freedom House szerint anekdotális bizonyítékok vannak arra, hogy magánvállalatok nem adnak fel hirdetéseket független sajtóban, annak érdekében, hogy nehogy elveszítsék kormányzati megbízásaikat. 2011-ben Papp Dánielt, a szélsőjobboldali, rasszista Jobbik párt társalapítóját, az MTVA Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap hír- és hírháttér főszerkesztőségének élére nevezték ki. A kinevezést tömeges elbocsátások követték. 2011-ben a Médiatanács megakadályozta, hogy a Fidesz-kormányzással szemben kritikus Klubrádió megújíthassa a sugárzási engedélyét 5 frekvencián.
