HTML

Magyar Szekuláris Egyesület

A Magyar Szekuláris Egyesület célja a tudományos és tényeken alapuló kritikus gondolkodásra való egyéni és közösségi igény erősítése, és ezáltal a társadalomban jelenlevő dogmatikus és ideológiai alapú diszkrimináció és igazságtalanság csökkentése, a társadalmi felelősségtudat és igazságosság elősegítése, az egyház és állam szétválasztása és a szekuláris értékek népszerűsítése.

MSZE a Facebook-on!

Friss topikok

Címkék

adózás (1) Alaptörvény (3) alkotmány (2) Államvezetés (1) Angela Merkel (1) Ateista sörözés (2) ateizmus (5) augusztus 20 (1) Ayaan Hirsi Ali (1) Balog Zoltán (1) blaszfémia (2) Budapest Pride (1) buddhizmus (1) Carl Sagan (1) cenzúra (1) Civil Rádió (2) coming out (1) Daniel Dennett (1) Deák Ferenc (1) demokrácia (4) diszkrimináció (1) egyház (5) egyházfinanszírozás (7) egyházkritika (1) egyházpolitika (1) egyháztörvény (2) emberi jogok (2) engesztelő kápolna (1) ENSZ (1) erkölcstan (4) Esztergom (1) Európa (2) facebook (1) Fekete György (1) felhívás (1) felsőoktatás (1) felszentelés (1) Ferenc pápa (1) filozófia (1) filozófiai kávéház (1) Franciaország (1) fundamentalizmus (1) GMO (1) görögkatolikus egyház (1) háború (1) hittan (4) Hívatlanul (2) Hoffmann Rózsa (2) homoszexualitás (3) humanizmus (2) IHEU (1) Ingersoll (1) interjú (3) iszlám (2) Izland (1) Jakab Attila (6) játék (1) karácsony (1) Károli Gáspár Református Egyetem (1) KDNP (3) Kennedy (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (9) Kozmosz (1) Köztársaság (1) köztársaság (2) kritikus gondolkodás (4) laicitás (1) liberalizmus (1) Liberalizmus (1) LMBTQ (3) Magyar Katolikus Egyház (3) Magyar Művészeti Akadémia (1) Magyar Református Egyház (1) Magyar Szekuláris Egyesület (3) MAKÚSZ (1) Mindfullness (1) művészet (1) Natália nővér (1) Neil deGrasse Tyson (1) Nemzeti Hitvallás (1) Nemzeti Színház (1) Nemzetközi Olimpiai Bizottság (1) Normafa (1) Nyíltan Szekuláris Nap (1) nyílt levél (1) Obama (1) oktatás (9) október 23 (1) olimpia (1) Orbán Viktor (4) Oroszország (1) Pedofília (1) politika (3) Putyin (1) reformkor (1) Rétvári Bence (1) Sam Harris (2) Semjén Zsolt (2) Stephen Fry (1) Stephen Hawking (1) Steven Pinker (1) Sunday Assembly (1) Szekuláris Klub (1) szekularizáció (3) szekularizmus (33) színház (1) Szíria (1) Szocsi (1) szólásszabadság (3) tanévnyitó (1) történelem (3) tudomány (4) tudományos ismeretterjesztés (1) tüntetés (3) Vallás (1) vallási erőszak (1) vallásszabadság (1) Vatikán (1) Vatikáni szerződés (1) védőoltás (1) vegyes házasság (1) Vidnyánszky Attila (1) Címkefelhő

A szekularizáció alapvetően egy társadalmi folyamat, illetve az ezt magyarázó elméleti keret, amely döntően a kereszténységre, s azon belül is a Nyugatra fókuszál. Egyértelműen a „szekulárissal”, a „világival”, a „világgal” van kapcsolatban; arra utal (saeculum). Teológiai/vallástudományi megközelítésben a szekuláris ellentétpárja a szakrális és a klerikális. Teológiai értékítélet szempontjából mindenképpen másodlagosat, csekélyebb értékűt jelent.

JA-banner-04-23 blogra.jpg

Egy mértékadónak tekinthető meghatározás szerint a szekularizáció „az a (feltételezett) folyamat, amelynek során a világról és a világban lejátszódó folyamatokról adott természetfeletti magyarázatba vetett bizalom eltűnésével párhuzamosan az emberek szakítanak vallási elgondolásaikkal és gyakorlataikkal; tágabb értelemben az a folyamat, amelynek során megszűnik a vallás társadalomra gyakorolt hatása” (Világvallások A – ZS, Bp., 2009, 844).

Alapjában véve a meghatározás második kitétele a szekularizáció lényege: a „társadalomra gyakorolt hatás” megszűnése. Ameddig ugyanis ez a hatás létezik, addig az emberek egy nehezen meghatározható hányada kénytelen alakoskodni, képmutató módon viselkedni. Mert még akkor is, ha szakít a vallási elgondolásaival, a vallási gyakorlatokat (pl. templomba járás, keresztelés, egyházi esküvő, egyházi temetés) kénytelen megtartani a társadalom nyomása és ellenőrző ereje miatt! Ellenben az is tény, hogy a vallásnak a „társadalomra gyakorolt hatása” csak akkor szűnik meg, vagy legalábbis mérséklődik, ha a vallás állami/politikai támogatottsága megszűnik.

A közhiedelemmel ellentétben azonban mindez nem káros, hanem egyenesen hasznos a vallások és a vallásos emberek számára. Hiszen megszűnik az alakoskodás és a képmutatás kényszere; csak azok maradnak meg vallásosnak, akik meggyőződésből tényleg hívők. Ebből kifolyólag vélelmezhető, hogy életük sokkal inkább összhangban lesz az általuk hirdetett és vallott hittételekkel és valláserkölcsi normákkal. Mert miféle hit/vallásosság az olyan, amelyik az illető személy egyéni életében semmiféle formában nem lelhető fel, miközben mások életét a maga által hirdetett (de nem feltétlenül vallott) normák szerint kívánja szabályozni?

Annak a hármas koordináta rendszernek a meghatározó elemei, amelyben a szekularizáció lezajlik, és amelyben egyáltalán értelmezhető, azok a vallás, a társadalom és a politikai hatalom. Ez csak akkor érthető meg igazán, ha tudjuk, hogy:

  1. a vallás és a politikai hatalom összefonódása szerves része az emberiség, a kultúrák és civilizációk történetének;

  2. a jézusi tanítás – és az abból kialakuló, Constantinus császár kora előtti őskereszténység – tulajdonképpen a szekularizációt képviselő, azt magában hordozó lelkiségi/vallási mozgalom volt.

Azt lehet mondani, hogy a szekularizációnak tulajdonképpen a Reformáció nyitott utat. Ez az oka a keleti és a nyugati keresztény világok nagyon különböző jelenlegi helyzetének. A két kultúrkörhöz tartozó országok más-más modernizációs pályát futottak be. Azt, amit Közép- vagy köztes Európának nevezünk, tulajdonképpen a felemás társadalmi modernizáció jellemzi. A reformációt követte a felvilágosodás, a francia forradalom, az iparosodás és a nemzetállamok kialakulása, amelyek mind-mind hozzájárultak a vallás – társadalom – politikai hatalom viszonyrendszerének az átértékeléséhez, újrarendeződéséhez. Kialakult egy rendkívül plurális vallási mező, ahol már nem is annyira a vallás és a politika, hanem a különböző vallási irányzatok és intézményrendszerek konkuráltak egymással egyrészt a társadalmi befolyásért, másrészt pedig a politikai hatalom befolyásolásáért, illetve kegyeiért

A szekularizációs fejlődés tette lehetővé azt, ami hosszú évszázadokig teljesen lehetetlen volt: a vallás- vagy felekezet nélküliséget. Ezt ma Szaúd-Arábia terrorizmusnak minősíti, és 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja. A teokratikus berendezkedéssel szemben egy szekuláris társadalomban a vallás többé már nem szervezője, rendező elve és ideológiai alapja a társadalmi – és mondjuk politikai – rendszer működésének, hanem maga is a rendszer részévé, egyik szereplőjévé válik. Mondhatni a rendszer nélküle is működőképes marad! Arról nem is beszélve, hogy az intézményes vallási képviselőknek megszűnik a büntetési, retorziós kapacitása és lehetősége; a vallási intézményrendszer hatalma és tekintélye pedig büntetlenül megkérdőjelezhetővé válik!

Ebben a vonatkozásban Magyarország egy szekuláris állam, még akkor is, ha a politikai hatalom a középkori „kereszténynek” tekintett európai politikai-társadalmi berendezkedést tekinti irány- és mérvadónak; valamilyen formában azokat az állapotokat szeretné visszaállítani. Ebben a törekvésben sokat segít a teljes magyar politikai elit és szellemi elit jelentős hányadának farkasvaksága; illetve az a mérhetetlen vallási tudatlanság, amely a magyar társadalmat jellemzi.

A 2011-es népszámlálás felekezeti adatai egyértelműek. A magyarországi egyházak csupán a masszív politikai támogatásnak köszönhetik azt, hogy tartani tudják intézményes és társadalmi pozícióikat. A társadalom és az elit közötti szakadék még ebben a vonatkozásban is tetten érhető. Ne csodálkozzunk, hogy Magyarország ott tart, ahol tart! Ez szinte törvényszerű!

Jakab Attila, vallástörténész

Címkék: szekularizáció szekularizmus Jakab Attila

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szekularis.blog.hu/api/trackback/id/tr276055791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.