HTML

Magyar Szekuláris Egyesület

A Magyar Szekuláris Egyesület célja a tudományos és tényeken alapuló kritikus gondolkodásra való egyéni és közösségi igény erősítése, és ezáltal a társadalomban jelenlevő dogmatikus és ideológiai alapú diszkrimináció és igazságtalanság csökkentése, a társadalmi felelősségtudat és igazságosság elősegítése, az egyház és állam szétválasztása és a szekuláris értékek népszerűsítése.

MSZE a Facebook-on!

Friss topikok

  • klebit: Én nem értek ezekhez a blogokhoz, de az ateizmus isten tagadást jelent... semmiképpen nem bármi me... (2022.01.22. 18:32) Mi a szekularizmus?
  • Világnézet Netes Napló: Isten tudományosan vizsgálható, már a hazai ateisták szerint is erkolcstan.blog.hu/2021/03/20/ist... (2021.04.17. 12:58) Anya, Apa! Ateista vagyok.
  • Eszter 50: Üdvözletem! A homoszexuálisok megkövezésétől azért tekint el az Egyház annak ellenére, hogy a homo... (2020.10.21. 17:02) A tudatlanság magabiztossága
  • Janos DrWittredi: @Hovirag: " A védelmi lefedettség hiánya világszerte kanyaró járványokat okozott,..." "Az UNICEF... (2019.08.18. 13:18) Dühös tudós válasza egy oltásellenes posztra
  • F.M.J.: @TanBá: "A nevetés a legfőbb szentség mert a Bölcs és a Biztos eltűri." - Tehát a szentség az, am... (2019.04.12. 09:17) Izland eltörölte a blaszfémiatörvényt!

Címkék

adózás (1) Alaptörvény (3) alkotmány (2) Államvezetés (1) Angela Merkel (1) Ateista sörözés (2) ateizmus (5) augusztus 20 (1) Ayaan Hirsi Ali (1) Balog Zoltán (1) blaszfémia (2) Budapest Pride (1) buddhizmus (1) Carl Sagan (1) cenzúra (1) Civil Rádió (2) coming out (1) Daniel Dennett (1) Deák Ferenc (1) demokrácia (4) diszkrimináció (1) egyház (5) egyházfinanszírozás (7) egyházkritika (1) egyházpolitika (1) egyháztörvény (2) emberi jogok (2) engesztelő kápolna (1) ENSZ (1) erkölcstan (4) Esztergom (1) Európa (2) facebook (1) Fekete György (1) felhívás (1) felsőoktatás (1) felszentelés (1) Ferenc pápa (1) filozófia (1) filozófiai kávéház (1) Franciaország (1) fundamentalizmus (1) GMO (1) görögkatolikus egyház (1) háború (1) hittan (4) Hívatlanul (2) Hoffmann Rózsa (2) homoszexualitás (3) humanizmus (2) IHEU (1) Ingersoll (1) interjú (3) iszlám (2) Izland (1) Jakab Attila (6) játék (1) karácsony (1) Károli Gáspár Református Egyetem (1) KDNP (3) Kennedy (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (9) Kozmosz (1) köztársaság (2) Köztársaság (1) kritikus gondolkodás (4) laicitás (1) Liberalizmus (1) liberalizmus (1) LMBTQ (3) Magyar Katolikus Egyház (3) Magyar Művészeti Akadémia (1) Magyar Református Egyház (1) Magyar Szekuláris Egyesület (3) MAKÚSZ (1) Mindfullness (1) művészet (1) Natália nővér (1) Neil deGrasse Tyson (1) Nemzeti Hitvallás (1) Nemzeti Színház (1) Nemzetközi Olimpiai Bizottság (1) Normafa (1) Nyíltan Szekuláris Nap (1) nyílt levél (1) Obama (1) oktatás (9) október 23 (1) olimpia (1) Orbán Viktor (4) Oroszország (1) Pedofília (1) politika (3) Putyin (1) reformkor (1) Rétvári Bence (1) Sam Harris (2) Semjén Zsolt (2) Stephen Fry (1) Stephen Hawking (1) Steven Pinker (1) Sunday Assembly (1) Szekuláris Klub (1) szekularizáció (3) szekularizmus (33) színház (1) Szíria (1) Szocsi (1) szólásszabadság (3) tanévnyitó (1) történelem (3) tudomány (4) tudományos ismeretterjesztés (1) tüntetés (3) Vallás (1) vallási erőszak (1) vallásszabadság (1) Vatikán (1) Vatikáni szerződés (1) védőoltás (1) vegyes házasság (1) Vidnyánszky Attila (1) Címkefelhő

A hatalom és a profit logikájával szemben az egyén jogait hangsúlyozó legújabb könyvében Alain Touraine, a francia szociológia meghatározó személyisége, bátran állítja, hogy „a laicitás egy olyan alapvető gondolat, amely a társadalom, a politika és a kultúra számára elengedhetetlen ahhoz, hogy azok ne kerüljenek egy adott egyház, vallás vagy ideológia teljes befolyása alá” (La fin des sociétés = A társadalmak vége, Seuil, Paris, 2013, 194). Napjaink Magyarországának politikai és társadalmi viszonyai között ezek a szavak szinte prófétaiak!JA-banner-03-26_v1.jpg

Mit is jelent tulajdonképpen a laicitás? Alapvetően azt, hogy az Állam egyetlen felekezetet sem részesít előnyben, és meghatározott keretek között szavatolja mindegyik szabad megnyilvánulását. Célja elkerülni azt, hogy a meggyőződése, életfelfogása miatt bárki is diszkriminációt szenvedjen. Jóllehet a magyar közvélemény alapvetően Franciaországgal társítja, a laicitás eszméje nem rendelkezik egy minden korra és helyzetre adott és örök érvényű megfogalmazással. Ez egy olyan, dinamikus töltetű fogalom, amely mindenekelőtt viszonyt fejez ki. Mindig esetenként és korszakba ágyazottan kell vizsgálni, esetleges megvalósíthatóságát pedig az adott körülményekre szabottan kell kidolgozni. Ne feledjük: politikai berendezkedését tekintve az Egyesült Államok is laikus állam!

A fogalom kialakulásának és fejlődésének vallási, kulturális háttere egyértelműen összekapcsolja a laicitást a nyugati kereszténység uralta kultúrkörrel, amelyre a korai középkorban nem annyira a teológiai viták és egyházpolitikai harcok, hanem elsősorban az intézményrendszer fejlesztése és az egyházi jogviszonyok meghatározása a jellemző. Nyugaton ugyanis – a Kelettel (Bizánccal) ellentétben, ahol a harmonikus együttműködés (a szimfónia) vált uralkodóvá – a kettős (egyházi és politikai) hatalom elmélete, a „szent” és a „profán” elkülönülése, fokozatosan az Egyház és az Állam között húzódó választóvonallá, majd hatalmi harccá fejlődött. Miközben az egyház (elsősorban a pápaság) rendszeresen hangot adott saját politikai és társadalomirányító ambícióinak, addig a politikai hatalom folytonosan arra törekedett, hogy – bizánci mintára – a saját hatalma és irányítása alá gyűrje, valamint az államrend megszilárdításának a hathatós eszközévé tegye az egyházat. Ebből kifolyólag a nyugati kereszténység történetén keresztül végigkövethető az állam és az egyház mindenkori erőviszonyának a pillanatnyi helyzete.

Ahhoz azonban, hogy a laicitás eszméje ténylegesen kikristályosodjon, kellett a francia forradalom, amely megkérdőjelezte mind a királyság intézményét, mind pedig az azt legitimáló egyház hatalmát. A markáns paradigmaváltás azt jelenti, hogy a modern társadalom az állami intézmények legitimitását többé már nem szakrális alapon kívánta (és kívánja) meghatározni, hanem azt elsősorban önmagából, a saját akaratából eredezteti. Ebből kifolyólag mind szervesebben összekapcsolódott a Köztársaság és a laicitás eszméje.

Mindennek fényében az is érthető, hogy Közép-Kelet Európában miért is hiányzik mind a politikai közbeszédből, mind pedig a köztudatból együttesen mindkettő: a Köztársaság és a laicitás. Hogy a jobboldal ezt egyáltalán nem tematizálja, teljesen érthető. De az, hogy ezt maga az ún. „bal-” vagy „bal-liberális” oldal sem teszi meg, az egyszerűen érthetetlen. Erre egyetlen valós magyarázat van: a tudatlanságnál is nagyobb gyávaság!

Pedig nagyon is érdemes lenne megfontolni a laicitáson alapuló társadalmi modell nyújtotta lehetőségeket. Ez az oktatásban pl. a kizárólagos identitás megerősítését hivatott hittan helyett (ennek ugyanis ez a feladata; ne essünk tévedésbe!) a vallási sokféleség megismerését és megértését elősegítő vallástörténet/vallástudomány oktatását jelenthetné!

Közép-Kelet Európában csakis a laicitás eszméje teheti lehetővé, hogy az Állam, az Egyház és a Társadalom átgondolja, és új alapokra helyezze a kapcsolatát, mintegy új lehetőségeket teremtve mindhárom entitás számára. Az egymást átfedő hatalmi összefonódású intézményrendszerekben ugyanis előbb-utóbb ellehetetlenül a társadalom élete, és berendezkedése egy jól meghatározott erkölcsi rend alapján működő társadalmi renddé alakul át, ahol az egyén szabadsága semmivé foszlik.

Jakab Attila, vallástörténész

Címkék: egyház köztársaság laicitás szekularizmus Jakab Attila

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szekularis.blog.hu/api/trackback/id/tr625872366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása